Espolarte - Tengeri emlősök - Bevezetés

Tengeri emlősök

Ezen a honlapon a tisztelt internetezők olyan érdekes állatokról találhatnak érdekes adatokat, mint a világ legnagyobb állata, a kék bálna; a tengerek félelmetes ragadozója, a kardszárnyú delfin; az állatvédő mozgalmak jelképévé vált ártatlan fehér állatka, a grönlandi fóka; vagy Odüsszeusz mesebeli szirénjeinek valóságbeli megfelelői, a szirének.

Ezek az állatok egymásnak nem közeli rokonai; egy delfin és egy fóka rendszertanilag éppolyan messze állnak egymástól, mint az elefánt és a sündisznó. Az köti össze őket, hogy evolúciójuk során vízi életmódra tértek át, életük egészét vagy nagyobb részét a vízben töltik, és táplálékukat is onnan szerzik be. Testük alkalmazkodott a vízi élethez, alakjuk halszerű lett, végtagjaik uszonyokká váltak vagy eltűntek, bőrük alatt a hideg ellen zsírt halmoztak fel. Mindemellett megőrizték az emlősök közös jellegzetességeit: eleven utódokat hoznak a világra és azokat tejükkel táplálják, testhőmérsékletük állandó, és - legalább életük bizonyos szakaszában - bizonyos szőrzetük is van. Bár néhány fajuk édesvízben él, közös szóval tengeri emlősöknek nevezik őket.

A tengeri emlősök egyik csoportjához a cetfélék tartoznak, a bálnák és a delfinek. Valamennyi emlős közül ők alkalmazkodtak a legjobban a vízi életmódhoz. Minden cetféle állatokkal táplálkozik. Mellső lábaik uszonyokká váltak, hátsó lábaik viszont teljesen elcsökevényesedtek. Bőrük gyakorlatilag csupasz. Egész életüket a vízben töltik, ha mégis a szárazra kerülnek, az a halálukat jelenti. A cetfélék az emlősök egyik rendjét (Cetacea) alkotják.

A tengeri emlősök másik csoportját az úszólábúak alkotják. Az úszólábúak közé a köznyelvben fókáknak nevezett állatok tartoznak. A fókák valamennyien ragadozók, halakkal és más tengeri állatokkal táplálkoznak. A cetektől eltérően négy végtagjuk van, testüket szőr borítja, és nem töltik egész életüket a tengerben: kicsinyeiket a parton hozzák a világra. Egyes tudósok szerint az úszólábúak az emlősök egy önálló rendjét alkotják; mások szerint viszont a ragadozó emlősök (Carnivora) rendjén belül képeznek egy alrendet - a másik alrendhez a szárazföldi ragadozók (macskafélék, medvék, menyétfélék) tartoznak. Az úszólábúak (al)rendjének tudományos neve Pinnipedia.

A harmadik csoport a szirénfélék (Sirenia) rendje. Ezek az állatok, a cetektől és a fókáktól eltérően növényevők. Mint a ceteknek, csak egy pár végtagjuk van. Sohasem mennek a szárazföldre. Szőrzetük alig van.

Tágabb értelemben a tengeri emlősök közé sorolható a szárazföldi ragadozók néhány faja is: a medvefélék közül a jegesmedve, a menyétfélék közül pedig a tengeri vidrák két faja. Ezek az állatok viszonylag kevéssé alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, és alakjuk nem sokban különbözik szárazföldi rokonaikétól.