Espolarte - Tengeri emlősök - Delfin csillagkép

A Delfin csillagkép

Nem csak a tengeren találkozhatunk delfinekkel: egyikük csillagkép formájában az égre is feljutott. A szerencsés állat valószínűleg azonos azzal, aki a kalózok által a tengerbe vetett ókori görög költőt, Ariónt megmentette a vízbefulladástól.

A Delfin (Delphinus) csillagkép szomszédos a Csikó (Equuleus), a Pegazus, a Kis Róka (Vulpecula), a Nyíl (Sagitta), a Sas (Aquila), valamint a babonás emberek jóvoltából közismert Vízöntő (Aquarius) csillagképekkel. A Déli-sarkvidék kivételével az egész Földről megfigyelhető. Magyarországról nézve mindennap felkel és lenyugszik. Nyáron nagyjából egész éjszaka, ősszel az esti órákban, tavasszal hajnal felé látható. Idén április 4-én, hajnali 4 órakor láttam először. Aki felnéz az égre a jelzett időszakokban, és három fényes csillagot lát egymás mellett, egy sorban, az a Sas fejét látja. Tőle balra látható a Delfin. Ha télen látunk három csillagot egy sorban, az az Orion öve; ennek közelében nincs delfin. A csillagkép eléggé halvány, ezért Budapest belvárosából nem érdemes a megfigyelésével kísérletezni.


A Delfin ugró helyzetben látható az égen. A Gamma csillag a feje, az Alfa, Béta és Delta csillagok alkotják a törzsét, a Zéta a hátuszonya, az Epszilon a farka. Aki a trópusokra vagy a déli féltekére utazik, hanyatt vagy fejjel lefelé fordult Delfint láthat az égen. Ne aggódjon, a kedves állatnak nem történt baja.

A csillagképet a magyar népnyelv kiskeresztnek, vándorlegények szerencsecsillagának, a szomszédos Csikó csillagképpel együtt hálócsillagnak is nevezi. Két csillagának van külön neve: az Alfa Delphini a Sualocin, a Béta Delphini pedig a Rotanev nevet kapta a keresztségben. Ezek a furcsa nevek egy Niccolo Cacciatore nevű csillagásztól, a Palermói Csillagkatalógus egyik összeállítójától származnak, aki saját nevét akarta csillagnévként halhatatlanná tenni. Mivel azonban a csillagásztársadalom nem fogadott volna el egy Niccolo Cacciatore nevű csillagot, a furfangos csillagász latinra fordította nevét (Nicolaus Venator, "Vadász Miklós"), majd visszafelé írta be a csillagkatalógusba. Mindenki azt hitte, hogy a csillagnevek többségéhez hasonlóan ezek a nevek is a régi araboktól származnak, s valódi eredetükre csak sokára derült fény.

A Sualocin B8 színképtípusú csillag, látszó fényessége 3,8 magnitúdó, valójában 63-szor fényesebb a Napnál, 170 fényévre van tőlünk. A Rotanev kettőscsillag, a két komponens látszó fényessége 4,0 és 4,9 magnitúdó, egymástól való látszó távolságuk 0,3 szögmásodperc, egymás körüli keringési idejük 26,6 év. Színképtípusuk F3. Együttesen 40-szer fényesebbek a Napnál. 108 fényévre vannak tőlünk. A Gamma Delphini is kettőscsillag. A két komponens látszó fényessége 4,5 és 5,5 magnitúdó, egymástól való látszó távolságuk 10 szögmásodperc, színképtípusuk K1 és F6. 100 fényévre vannak tőlünk.

A mélyégobjektumokra éhes amatőrcsillagászok csak kevés látnivalót találhatnak ebben a csillagképben. Az NGC 6934 gömbhalmaz fényessége 9,2 magnitúdó, látszó átmérője 1,5 szögperc. Az NGC 7006 gömbhalmaz fényessége 10,3 magnitúdó, átmérője 1,1 szögperc. Az NGC 6891 planetáris köd fényessége 10,0 magnitúdó, kiterjedése 15x7 szögmásodperc. Az NGC 6905 planetáris köd fényessége 11,9 magnitúdó, kiterjedése 44x38 szögmásodperc.

Vissza a tengeri emlősök kezdőoldalára