Espolarte - Tengeri emlősök - Cetek - Kardszárnyú delfin - Az északnyugati kardszárnyú delfinek

Az északnyugati kardszárnyú delfinek

A világ különböző részein élő kardszárnyú delfinek közül a Washington állam és Brit-Kolumbia partjai mentén élő mintegy 400 állatot tanulmányozták a legalaposabban. Minden egyes állatot sikerült hátuszonya és szemfoltja alakja alapján egyedileg azonosítani.

Ezek a delfinek négy különálló közösséget alkotnak, amelyek tagjai nem keverednek egymással. A déli rezidens közösség főleg a terület déli részén, Seattle és Vancouver környékén, míg az északi közösség a Johnstone-szoros térségében él. A tranziens közösség nem helyhez kötött, tagjai több ezer kilométeres távolságokat is megtesznek, Kaliforniától Alaszkáig is elvándorolnak. Csak ritkán töltenek el hosszabb időt egy helyen. 2004-ben azonban egy 11 tagú tranziens család 2 hónapon keresztül élt a Seattle melletti Hood-szorosban, és fókákra vadásztak. Az ott élő 1500 borjúfóka több mint felét megették, sokat téve ezzel az acélosfejű pisztráng helyi populációjának megmentéséért. Az északi rezidens közösségbe 2008 nyarán 214, a déli rezidensek közé 86 állat tartozott; utóbbiak adatai itt olvashatók. A tranziensek pontos száma nem ismeretes, de legalább 200-an lehetnek. A negyedik közösséget a nyílttengeri delfinek, akik csak ritkán jönnek a part közelébe. Az ő életükről egyelőre keveset lehet tudni.

A rezidens kardszárnyú delfinek társadalmának alapegysége a család, amely egy anyából, gyermekeiből, valamint leányaitól született unokáiból, esetleg dédunokáiból áll. A hím állatok egész életükben anyjuk mellett maradnak; párzási időszakban természetesen a nőstények után járnak, de ha megkapták, amire vágytak, visszatérnek anyjukhoz és testvéreikhez, és saját utódaikkal nem törődnek. A nőstények, ha már saját kicsinyeik vannak, néha elszakadnak anyjuktól, néha viszont továbbra is mellette maradnak. A tranziens közösségben a családi kötődés nem ennyire szoros.

Az elmúlt években a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állt két, családjától elszakadt fiatal delfin, Luna és Springer sorsa.

Több család együtt egy rajt (pod) alkot. Egy-egy rajhoz 5-50 állat tartozik. Az északi rezidens közösségen belül 16, míg a déliek közt 3 rajt (J, K, L) lehet elkülöníteni. A rajok tagjai többnyire olyan távolságban vannak egymástól, hogy hangjelekkel érintkezni tudjanak. Az egyazon rajhoz tartozó delfinek ugyanazt a "nyelvet" beszélik, azaz az általuk kiadott hangjelek nagyrészt megegyeznek. A különböző rajok hangjelkészlete viszont eltér, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél távolabbi rokonai egymásnak.

Több raj egy klánt alkothat. A klán tagjait hangjeleik hasonlósága köti össze. Az északi rezidens kardszárnyú delfinek között három klán ismerhető fel (ezeket A, G, R betűkkel jelölik), míg a tranziens és a déli rezidens közösségen belül nem lehet klánokat elkülöníteni.

Az azonos közösségbe tartozó delfinek kedvelik egymás társaságát, a verekedések ritkák. A párzásra mindig azonos közösséghez, de különböző rajhoz tartozó állatok közt kerül sor. A párok, mint fentebb említettem, nem maradnak együtt, továbbra is anyjukhoz, nem pedig egymáshoz kötődnek.

A rezidens és a tranziens közösségek közt táplálkozásbeli különbség is van. A rezidens delfinek halakkal, mégpedig főleg lazaccal élnek. Ezzel szemben a tranziensek emlősökre: fókákra, delfinekre, bálnákra vadásznak. A rezidensek vadászat közben folyamatosan hangokkal tartják a kapcsolatot, a tranziensek viszont teljes csendben vannak, hiszen olyan állatokra vadásznak, amelyek kiválóan hallanak, viszont nem kedvelik, ha megeszik őket. Talán ez is oka annak, hogy a rezidens és a tranziens delfinek nem kedvelik egymás társaságát: a rezidensek folyamatos hangoskodása elijeszti a tranziensek ebédjét. Amikor éppen nem vadásznak, a tranziensek is élénken vokalizálnak.

Érdekes, hogy a rezidens és a tranziens delfinek közti különbséget a fókák is ismerik. A rezidensek és a tranziensek külsőre egyformák, "nyelvük" viszont különbözik. Kísérletek során fókáknak magnetofonról kardszárnyú delfinek hangját játszották le. A tranziens hangokra az állatok elmenekültek, a rezidensek hangjától viszont nem zavartatták magukat.