Espolarte - Utazások - Ausztria

Ausztria

Osztrák Köztársaság

Hivatalos név:Osztrák Köztársaság
Németül: Republik Österreich
Terület:83.871 km²
Lakosság:8,4 millió fő
Legmagasabb hegy:Großglockner (3797 m)
Legfontosabb folyók:Duna (Donau), Inn
Államforma:parlamentáris szövetségi köztársaság
Főváros:Bécs (Wien)
Közigazgatási beosztás:9 szövetségi tartomány (Bundesland)
Hivatalos nyelv:német; Burgenlandban a horvát és a magyar, Karintiában a szlovén is
Népek:német 92%, magyar, horvát, szlovén 4%, egyéb (bevándorló) 10%
Vallások:római katolikus 74%, protestáns 5%, muszlim 4%, egyéb 4%, ismeretlen és vallástalan 13%
Részletes adatok

Ausztria területének kétharmadát a Keleti-Alpok hegyvidéke foglalja el. Ez három párhuzamos, nyugaton magas, kelet felé lealacsonyodó fő vonulatból áll. Az Északi-Mészkő-Alpok Tirolban 3000 m fölé emelkedik, a Dachstein hegységben látványos gleccserei vannak. A központi kristályos vonulatnak több eljegesedett tagja van: a Silvretta, az Ötz-völgyi és a Ziller-völgyi-Alpok, a Magas-Tauern; itt magasodik az ország legmagasabb csúcsa, a Großglockner (3797 m) is. Az olasz és a szlovén határ mentén húzódnak a Déli-Mészkő-Alpok vonulatai (Hohe Warte 2780 m). A hegyvidéket északról és keletről alacsony dombvidékek keretezik. A Dunától északra az Osztrák-gránitfennsík emelkedik (1111 m). Az ország legalacsonyabb része a Fertő (Neusiedler See) vidéke és a Bécsi-medence.

Az alsó-ausztriai Dürrenstein hegycsúcs

A mai Ausztria területén az ókorban kelták éltek. A rómaiak Kr. e. 15-ben hódították meg a területet. A római birodalom bukása után a mai Ausztria germán törzsek kezére került, majd a 8. században a frank birodalom érdekszférája lett; Nagy Károly több őrgrófságot hozott itt létre. 976-ban alakult meg a mai Alsó- és Felső-Ausztria területén Ostarrichi őrgrófság; ennek nevéből ered a mai Österreich ('keleti birodalom') elnevezés. Ennek ura a Babenberg család volt. 1156-ban Ausztria hercegség rangjára emelkedett. 1278-ban I. Rudolf német-római császár Ausztriát, Stájerországot és Krajnát a Habsburg-dinasztia örökös tartományává tette. A 14. században a Habsburgok megszerezték Tirolt, Karintiát, Vorarlberget és Triesztet is. 1477-ben megszerezték Németalföldet és Burgundiát, 1504-ben Kasztíliát, 1516-ban Aragóniát, 1526-ban pedig Magyarországot és a cseh korona országait. Ekkor a dinasztia egy spanyol és egy osztrák ágra vált szét. A harmincéves háborúban (1618-1648) Ausztria hatalma meggyengült. A 17. század végére Ausztria megszerezte Magyarország addig török uralom alatt állt területeit és Erdélyt is. 1711-ben leverték a magyarok függetlenségi harcát. A 18. században további területeket szereztek Észak-Itáliában és Lengyelországban. 1792-től Ausztria háborúban állt a forradalmi Franciaországgal; 1809-re Napóleon seregei elfoglalták a mai Ausztria területét. 1806-ban megszűnt a Német-Római Birodalom; Ferenc német-római császár Ausztria császárává koronáztatta magát. Napóleon bukása után helyreállt az osztrák birodalom területi egysége. 1848-ban a birodalomban mindenfelé forradalmak törtek ki; ezeket a császári kormányzat végül leverte. 1851-ben Ferenc József császár korlátlan egyeduralmat vezetett be. 1859-ben Ausztria elveszítette Lombardiát. 1866-ban Ausztria háborút vívott Poroszországgal, és vereséget szenvedett; ennek nyomán az új német birodalom porosz vezetéssel, Ausztria nélkül jött létre. 1867-ben az osztrák vezetés kiegyezett a magyarokkal, s létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely elvileg két egyenrangú tagállam uniója volt, a többi nemzetiség egyenjogúsítása azonban elmaradt. 1878-ban Ausztria megszállta Bosznia-Hercegovinát. 1914-ben az osztrák trónörökös megölésének ürügyén Ausztria megtámadta Szerbiát, kitört az I. világháború, amelyben a Monarchia vereséget szenvedett és széthullott. 1920-ban a német lakosságú területeken megalakult az Osztrák Köztársaság. Az 1930-as évekre Ausztria fasiszta jellegű diktatúrává vált. 1938-ban Hitler csapatai megszállták az országot, amely Németország része lett. A II. világháború végén Ausztria négyhatalmi (amerikai-angol-francia-szovjet) megszállás alá került; 1955-ben nyerte vissza teljes függetlenségét. 1995-ben belépett az Európai Unióba, ám katonailag semleges maradt, a NATO-nak mindmáig nem tagja. Ma Ausztria gazdaságilag fejlett demokratikus jogállam, modern jóléti állam.

Ausztria természeti szépségekben igen gazdag. Az Alpok magas hegyláncai, sziklacsúcsai, fenyőerdői, tavai, gleccserei között mindenki megtalálja számítását, aki hegycsúcsokat akar meghódítani, vagy könnyed gyalogtúrára vágyik, vagy síelni szeretne. Másokat a kultúra vonz Ausztriába: Bécs palotái és múzeumai, a hegytetőkre épült várkastélyok és kolostorok, a festői kisvárosok. És Ausztriának megvan az a jó tulajdonsága is, hogy közel van...


Látnivalók Ausztria tartományaiban

Képek Ausztriáról - Bécs - Alsó-Ausztria - Ötscherland - Waidhofen an der Ybbs - Stájerország - Bad Blumau - Dachstein - Fürstenfeld - Mariazell - Murau - Schladminger Tauern - Karintia - Hochosterwitz - Klagenfurt - Nockberge Nemzeti Park - Völkermarkt - Ramingstein


Webáruházunk ajánlata az Ausztriába utazóknak: Webáruházunk eladási listáján Ausztria a 2. helyen áll.