Espolarte - Utazás - Ausztria - Szövetségi tartományok

Ausztria szövetségi tartományai

Burgenland

Burgenland Ausztria legkeletibb tartománya; Magyarországgal, Szlovákiával és Szlovéniával is szomszédos. Nagy része dombvidék és középhegység; legmagasabb csúcsa a magyar határon álló Írott-kő (Geschriebenstein, 882 m). Északi részén emelkedik a Kárpátok legnyugatibb tagja, a Lajta-hegység (Leithagebirge, 484 m); ettől keletre a Kisalföld síksága terül el. Burgenland a honfoglalástól az I. világháborúig Magyarországhoz tartozott, a trianoni békeszerződés azonban Ausztriának ítélte ezt a túlnyomórészt németajkúak lakta területet. A 2001-es népszámláláskor a tartomány 280.000 lakójából 16.200-an horvát, 4700-an magyar anyanyelvūnek vallották magukat.

Kismarton (Eisenstadt, 13.000 lakos). Burgenland székhelye és legnagyobb városa, egykori Sopron vármegyei város. Fő látnivalója a barokk Esterházy-kastély.

A 315 km² területū Fertő (Neusiedler See) nagyobb része Ausztria területén fekszik. A sztyeppei tavak közé tartozik. Tekintélyes területe ellenére legnagyobb mélysége mindössze 1,8 m. A tó fürdőzésre nem igazán alkalmas, vitorlázásra viszont annál inkább, és gazdag madárvilága is sok látogatót vonz. Magyarországgal közös világörökségi helyszín, nemzeti park.

A Halásztemplom a Fertő melletti Ruszton

Burgenland nevének jelentése 'várak földje', és a tartomány valóban sok szép állapotban megmaradt középkori várat vonultat fel. Legszebbek Fraknó (Forchtenstein), Léka (Lockenhaus), Városszalónak (Stadtschlaining) és Németújvár (Güssing) várai.

Felsőőr (Oberwart, 7200 lakos) a burgenlandi magyarság legnagyobb települése, szellemi központja.

Bécs

Bécs (Wien; 1,75 millió lakos) Ausztria fővárosa és legnagyobb városa. Az ókor óta lakott hely. 1440-től a Habsburg-dinasztia székhelye, s így gyakorlatilag a Német-római Birodalom székvárosa, 1804-től az Osztrák Császárság, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa volt. Bécs történelmi belvárosa a Világörökség része. A legfontosabb bécsi látnivalók:

A Károly-templom

Alsó-Ausztria

Alsó-Ausztria (Niederösterreich) Ausztria legnagyobb területū tartománya. Ez Ausztria történelmi magterülete, itt és a szomszédos Felső-Ausztria területén feküdt a középkorban az Osztrák Őrgrófság. Négy tájegységre szokás tagolni: délkeleten van a sūrūn lakott Industrieviertel; délnyugaton az Északi-Mészkő-Alpok vonulatai által uralt Mostviertel ('mustvidék'); északkeleten, a Dunától északra a dombos Weinviertel ('borvidék'); északnyugaton pedig a középhegységi jellegū Waldviertel ('erdővidék'). Alsó-Ausztria legmagasabb hegye a Schneeberg (2076 m). A tartomány székhelye 1986 óta Sankt Pölten (52.000 lakos).

Mind a bécsiek, mind a magyarok kedvelt kirándulóhelye Semmering és a környező hegyvidék. Itt van a Schneeberg mészkőplatója is, amelyre 1800 m magasságig kisvasút közlekedik, így a csúcs könnyen elérhető. A Hohe Wand (1182 m) meredek, sziklás keleti lejtője a sziklamászók paradicsoma. A Semmering-vasút, a Gloggnitz és Mürzzuschlag közötti, 1848 és 1854 között felépült, 41 kilométeres hegyi pályaszakasz, mint technikatörténeti emlék, a Világörökség oltalma alatt áll.

Az Ötscher 1893 m magas mészkőszirt. Nevezik az osztrák Fudzsinak is, mert bizonyos irányokból nézve sziluettje a híres japán vulkánéra emlékeztet. Déli lábánál van az Ötschergraben nevū látványos szurdokvölgy.

Az Ötscher látképe a Dürrenstein felől

A Wachau a Duna-kanyar osztrák megfelelője: a Duna itt festői völgyet képezve töri át a Dunkelsteini-erdő nevū középhegységet. Ősidők óta lakott vidék: innen került elő a Willendorfi Vénusz néven ismert, kissé molett hölgyet ábrázoló szobrocska. A völgy mūemlékekben is gazdag: nyugati bejáratánál áll a hatalmas barokk melki apátság, keleti végénél pedig a bájos kisváros, Krems an der Donau. Mint kimagasló értékū kultúrtáj, a Wachau a Világörökség oltalma alatt áll.

Nevezetes alsó-ausztriai várak: a Bécs melletti Liechtenstein, a hasonló nevū miniállam hercegi családjának ősi fészke; a mesebeli kastélyra emlékeztető Kreuzenstein; a Wachau hegységbeli Dürnstein, ahol I. (Oroszlánszívū) Richárd angol királyt fogva tartották.

Felső-Ausztria

Felső-Ausztria (Oberösterreich) a Duna folyása szerint nézve Alsó-Ausztria fölött fekszik. Felszíne változatos: északi részébe benyúlik a Cseh-erdő vonulata, ettől délre és keletre az Osztrák-gránitfennsíkhoz tartozó Mühlviertel ('malomvidék') középhegységi tája terül el. A tartomány közepén húzódik a Duna sūrūn lakott völgye. Délebbre az Alpok előtere, majd az Északi-Mészkő-Alpok vonulatai következnek. A tartomány legmagasabb hegye a Hoher Dachstein (2995 m).

Linz (190.000 lakos) Felső-Ausztria fővárosa és legnagyobb városa, fontos dunai kikötőváros. Legrégebbi épülete a Karoling-kori (8. század) Szent Márton-templom. Nevezetességei a reneszánsz Landhaus, ma a felső-ausztriai parlament épülete; a 15. századi császári várkastély; az 1862 és 1924 között épült székesegyház (Mariä-Empfängnis-Dom), 135 m magas tornyával.

Salzkammergut, festői szépségū tavakban gazdag hegyvidék a tartomány déli részén; területe Stájerországba és Salzburg tartományba is átnyúlik. Itt alakult ki a Kr. e. 8.-6. században Európa nagy részén elterjedt hallstatti kultúra. A térség a római kortól kezdve sóbányászatáról volt híres. Mint kultúrtáj, a Dachstein hegységgel együtt a Világörökség része.

Nationalpark Kalkalpen, nemzeti park az Északi-Mészkő-Alpokhoz tartozó Sengsen-hegységben (1963 m).

Stájerország

Stájerország (Steiermark) nagy kiterjedésū tartomány az ország délkeleti részén. Északi részén az Északi-Mészkő-Alpok kopár hegyei (Dachstein, Totes Gebirge, Gesäuse, Hochschwab) magasodnak. A tartomány legnagyobb részét a Középső-Alpok vonulatai (Alacsony-Tauern, Gleinalpe, Fischbacher Alpen) foglalják el, melyek délkeleten dombvidékké alacsonyodnak. Stájerország legmagasabb csúcsa a Felső-Ausztriával közös Hoher Dachstein (2995 m), fő folyói a Mura (Mur) és az Enns. A Stájer Hercegség 1180-ban jött létre. Hūbérurai a Babenbergek, majd a magyar és a cseh király voltak. 1278-tól a Habsburgok örökös tartománya. Az első világháborút lezáró békeszerződés a tartomány déli részét, Marburg (ma Maribor) környékét Jugoszláviának ítélte; ez a terület ma Szlovéniához tartozik.

Graz (290.000 lakos) Stájerország fővárosa, egyben Ausztria második legnagyobb városa. Történelmi belvárosa a Világörökség védelme alatt áll. A város fölé magasodik a várhegy (Schloßberg), ahol Graz jelképe, a 13. századi eredetū óratorony áll. Az óváros további nevezetességei a gótikus székesegyház; a tartományi parlament (Landhaus) 16. századi reneszánsz épülete; a 15. századi eredetū vár; a fegyvertár (Landeszeughaus). Ugyancsak a Világörökség része a Graz melletti, 15. századi eredetū, a 17.-18. században hatalmas barokk rezidenciává kiépített Eggenberg-kastély.

A Stübing melletti skanzen (Österreichisches Freilichtmuseum) Ausztria legnagyobb ilyen jellegū múzeuma, 97 épületet mutat be az ország minden tájáról.

Mariazell (1500 lakos) zarándokhely az Északi-Mészkő-Alpok egyik völgyében. Híres bazilikája a 14. században épült, később barokk stílusban átépítették. Itt őrzik a Magna Mater Austriae elnevezésū későromán Mária-szobrot.

A mariazelli bazilika

A Dachstein karsztos mészkőplató Stájerország, Felső-Ausztria és Salzburg tartomány határán. A plató jelentős részét gleccser borítja.

A Gesäuse hegységet (Hochtor 2369 m) az Enns áttöréses völgye két részre osztja. A terület 2002 óta nemzeti park.

Stájerország várai közül a legszebbek Riegersburg, a Lassing melletti Strechau, valamint a Kapfenberg fölé magasodó Oberkapfenberg.

Karintia

Karintia (Kärnten) Stájerországtól délre és nyugatra fekvő tartomány. Tengelye a Dráva (Drau) völgye, amely Klagenfurt környékén medencévé szélesedik. Ettől északra a Középső-Alpok (Magas-Tauern, Kreuzeck, Gurk-völgyi-Alpok), délre a Déli-Mészkő-Alpok (Karni-Alpok, Gail-völgyi-Alpok, Karavankák) hegyláncai emelkednek. Karintia Tirollal osztozik Ausztria legmagasabb csúcsán, a Großglockneren (3798 m). A 976-ban megalapított Karintiai Hercegség 1335-ben lett a Habsburgok örökös tartománya. 1920-ban Karintia délkeleti részén népszavazást tartottak arról, hogy a terület Ausztriához vagy a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kerüljön-e, s a polgárok Ausztriát választották. A 2001-es népszámlálás szerint a karintiai szlovén kisebbség létszáma 13.000 fő.

Klagenfurt (hivatalos nevén Klagenfurt am Wörthersee, szlovénül Celovec, 95.000 lakos) Karintia fővárosa és legnagyobb városa. A főtéren álló, a sárkánnyal küzdő Herkulest ábrázoló szobor a város jelképe. Klagenfurt legfontosabb építészeti emlékei az 1581-ben felszentelt dóm; a Szent Egyed-plébániatemplom; a Landhaus, a tartományi parlament 16. századi épülete. A város határában van a Minimundus, ahol a világ 150 nevezetes épületének méretarányos makettja látható.

Küzdelem a klagenfurti sárkánnyal

Villach (60 ezer lakos) Karintia másik nagyvárosa. Központjának legfőbb mūemléke a Szent Jakabnak szentelt gótikus csarnoktemplom. A város fölé magasodó dombon áll Landskron vára.

A Wörthersee 19 km² területū, 85 m mély tó Klagenfurt és Villach között, a karintiai tavak legnagyobbja, kedvelt üdülő- és fürdőhely.

A sziklaszirtre épült Hochosterwitz Karintia leglátványosabb vára. A fellegvárba igyekvő látogatónak egymás után 15 kapun kell áthaladnia.

A Großglocknerstraße Ausztria talán legszebb autóval járható hegyi útja, amely a 2505 m magas Hochtor hágón vezet át Karintiából Salzburg tartományba. Az útról csodálatos kilátás nyílik Ausztria legmagasabb hegyére, valamint az ország leghosszabb gleccserére, a Pasterzére. A Großglockner csúcs megmászásához sziklamászó tudás szükséges (II-es nehézségi fokozat).

A Nationalpark Nockberge magashegyi nemzeti park a Gurk-völgyi-Alpokban. Legmagasabb pontja a Rosennock (2440 m). Gyep borította, lekerekített formájú, könnyen megmászható csúcsok jellemzik. A parkon keresztül vezet a Nockalmstraße, így tájképi szépségeit az autós turisták is élvezhetik.

Salzburg

Salzburg tartomány túlnyomórészt hegyvidék. Északi részét az Északi-Mészkő-Alpok vonulatai (Dachstein, Tennengebirge, Steinernes Meer) foglalják el, amelyek Salzburg környékén dombokká szelídülnek. Délebbre a Középső-Alpok hegyláncai, a Kitzbüheli-Alpok és az Alacsony-Tauern emelkednek. Délen a tartományt falként zárja le Ausztria legmagasabb hegysége, a Magas-Tauern. Salzburg tartomány legmagasabb csúcsa a Großvenediger (3666 m); fő folyója a Salzach. A terület a középkorban egyházi állam (hercegérsekség) volt, a Német-Római Birodalom egyik tagállama. 1805-ben lett az osztrák császárság része.

Salzburg (150.000 lakos) Salzburg tartomány fővárosa. Történelmi belvárosa a Világörökség része. A Hohensalzburg néven ismert vár Európa legnagyobb középkori várainak egyike. A barokk stílusú, kupolás székesegyház jelenlegi formájában a 17. század elején épült. Salzburg legnagyobb szülötte Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) zeneszerző, akinek szülőháza ma múzeum.

Az Eisriesenwelt 42 km hosszú barlangrendszer a Tennengebirge hegységben. Az 1640 m magasságban nyíló barlang jelentős részét jég borítja; ez a világ legnagyobb jégbarlangja.

A Liechtensteinklamm 4000 m hosszú, 300 m mély, keskeny, sziklás szurdokvölgy Sankt Johann im Pongau közelében.

Tirol

Tirol osztrák tartomány történelmi okokból két különálló részből (Észak- és Kelet-Tirol) áll. Észak-Tirol tengelye az Inn folyó völgye; tőle északra az Északi-Mészkő-Alpok vonulatai (Allgäui- és Lech-völgyi-Alpok, Wetterstein, Karwendel, Kaisergebirge), délre a Középső-Alpok eljegesedett hegyláncai (Ötz-völgyi és Ziller-völgyi-Alpok) emelkednek. Kelet-Tirol fő folyója a Dráva (Drau); völgyétől északra a Magas-Tauern (benne a Großglocknerrel) és a Defereggen-hegység, délre a Karni-Alpok és a Lienzi-Dolomitok magasodnak. A Tiroli Grófság a középkorban a Német-Római Birodalom egyik tagállama volt. 1363-ban lett a Habsburgok birtoka. A napóleoni háborúk idején a tiroli németek Andreas Hofer vezetésével felkeltek a francia uralom ellen, de vereséget szenvedtek. Az I. világháború után a délen a Garda-tóig nyúló Tirolt felosztották Ausztria és Olaszország között, jelentős német lakosságú területek is olasz fennhatóság alá kerültek.

Innsbruck (120.000 lakos) a tartomány székhelye és legnagyobb városa. A magas hegyekkel körülvett város jelképe a Goldenes Dachl, egy 15. századi aranytetős erkély. További nevezetességei a Szent Jakabnak szentelt székesegyház; a rokokó császári kastély; a középkori várostorony.

Stams ciszterci apátságát a 13. században alapították, a ma látható hatalmas épület 17. századi átépítés eredménye.

Kufstein (17.500 lakos) erődje 13. századi eredetū. Az 1518 és 1522 közt épült hengeres Császár-toronyban magyarok is raboskodtak, köztük Kazinczy Ferenc és Rózsa Sándor.

Táj a Lienzi-Dolomitokban
Fotó: Michael Kranewitter

A kelet-tiroli Lienzi-Dolomitok bizarr csúcsaival, sziklaformáival ízelítőt nyújt az itáliai Dolomitok szépségeiből. Legmagasabb csúcsa a Große Sandspitze (2770 m).

Vorarlberg

Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya. Fő folyója a Rajna. Területébe északon benyúlik a Boden-tó. Felszíne változatos, a Rajna menti síkság fölé a középhegységi jellegū Bregenzi-erdő emelkedik, keleten és délen pedig magashegységek (Allgäui-Alpok, Silvretta, Rätikon) határolják. Vorarlberg legmagasabb csúcsa a Piz Buin (3312 m) a Silvretta hegységben. A mai tartomány területén a középkorban több kisebb grófság volt, ezek 1363 és 1523 között kerültek a Habsburgok birtokába. 1919-ben Vorarlberg lakossága népszavazáson a Svájchoz való csatlakozás mellett döntött, ám ez nem valósulhatott meg, s a tartomány mindmáig Ausztria része. Székhelye Bregenz, legnagyobb városa Dornbirn (46.000 lakos).

A Zimba csúcs a Rätikon hegységben
Fotó: Clemens Brandstetter. Szabad felhasználású (GNU)

Bregenz (28.000 lakos) a Boden-tó partján, a Pfänder csúcs lábánál épült. Fő nevezetessége a 11. századi eredetū Hohenbregenz várkastély.


Webáruházunk ajánlata az Ausztriába utazóknak: Webáruházunk eladási listáján Ausztria a 2. helyen áll.