Espolarte - Utazás - Kína

Kína

Kínai Népköztársaság

Hivatalos név:Kínai Népköztársaság
Kínaiul: Zhonghua Renmin Gongheguo
Terület:9.598.086 km²
Lakosság:1,35 milliárd fő
Legmagasabb hegy:Mount Everest (Zhumulangma Feng, 8848 m)
Legfontosabb folyók:Jangce (Chang Jiang), Sárga-folyó (Huang He), Xi Jiang
Államforma:szocialista népköztársaság
Államfő:Xi Jinping (2012-től)
Főváros:Peking (Beijing)
Közigazgatási beosztás:22 tartomány (seng), 5 autonóm terület (zizhiqu), 4 városi körzet (shi), 2 különleges igazgatású körzet
Hivatalos nyelv:kínai; Hongkongban az angol, Macaun a portugál, a nemzetiségek lakta területeken a kantoni, a koreai, a mongol, a tibeti, az ujgur, a zhuang is hivatalos
Népek:kínai (han) 92%, egyéb 8%
Vallások:buddhista 41%, konfuciánus, taoista 33%, keresztény 1%, muszlim 1%, egyéb és vallástalan 24%

Kína Földünk harmadik legnagyobb területű, egyben legnépesebb országa. Nyugati részén az eurázsiai hegységrendszerhez tartozó magashegységek emelkednek: bolygónk legmagasabb hegysége, a Himalája, a szintén 8000 m fölé nyúló Karakorum, a 7000 m-nél magasabb Pamír, Kunlun és Tianshan, valamint a Qilian-hegység, a Tarbagataj, az Altaj. A hegyláncok medencéket zárnak közre, köztük a 4000-5000 m átlagmagasságú Tibeti-magasföldet, valamint a száraz, sivatagos Tarim-, Qajdam- és Dzsungáriai-medencét. E medencék keleti folytatása a Belső-mongóliai-fennsík. Közép-Kína nagy tájegységei a Lösz-fennsík, a Sichuani-medence és a merész karsztformáiról híres Yunnan—Guizhoui-karsztvidék. Kelet-Kínában két hatalmas, sűrűn lakott síkság terül el. Az ország délkeleti részét a változatos felszínű, 2000 m magas Dél-kínai-hegyvidék foglalja el. Kína partvidékének két nagyobb szigete Tajvan és Hainan.

Kína Földünk egyik legrégebbi civilizációja: írott történelme több mint 4000 évre nyúlik vissza. Legrégebbi, név szerint ismert uralkodócsaládja a Xia dinasztia (Kr.e. 21.—16. század), akiknek hatalma a Sárga-folyó völgyére terjedt ki. Őket a Shang-dinasztia (Kr.e. 16.—10. század) követte. A Zhou-dinasztia (Kr.e. 10.—3. század) idején az uralkodó hatalma csak névleges volt, Kína apró államok százaira esett szét. Kr.e. 221-ben Qin Shi Huang valamennyi államocskát meghódítva Kína első császárává koronáztatta magát. Ő építtette az első kínai falat. Kr.e. 202 és Kr.u. 220 között a Han-dinasztia uralkodott a birodalomban. A 3. században a birodalom három, majd még több részre esett szét. Az 5.—6. században Észak-Kínát különféle nomád népek foglalták el. 589-ben a Sui-dinasztia egyesítte a birodalmat; őket a Tang-dinasztia követte. 907-ben a birodalom ismét szétesett. 960-ban a Song-dinasztia egyesítette az ország nagyobb részét. A 13. században egész Kínát meghódították a mongolok (Yuan-dinasztia). 1368-ban a Ming-dinasztia jutott hatalomra; ők tették Pekinget a birodalom fővárosává. 1644-ben a mandzsuk (Qing-dinasztia) foglalták el a birodalmat. 1840-től az európai hatalmak és Japán több háborút vívtak Kína ellen; Kína elvesztette Hongkongot és Tajvant. 1911-ben a Sun Yat-sen vezette Guomindang mozgalom felkelése megdöntötte a császárságot. 1927-ben polgárháború tört ki a kommunisták és a Guomindang hívei között. 1931-ben Japán megszállta Mandzsúriát, majd 1937-től Kelet-Kína nagy részét; az ország a második világháború egyik hadszíntere lett. 1945-ben, a japánok kiűzése után újrakezdődött a polgárháború, amely azzal ért véget, hogy a kommunisták elfoglalták Kína szárazföldi részét, míg Tajvan a Guomindang kezén maradt. A kommunista vezér, Mao Ce-tung teljes diktatúrát vezetett be. Meghirdette a "nagy ugrás", az erőltetett iparosítás politikáját, melynek következtében kínaiak tízmilliói haltak éhen; később a kulturális forradalmat, amikor Kína felbecsülhetetlen kulturális értékeinek jelentős részét elpusztították. Őt 1976-ban Teng Hsziao-ping követte a diktátori trónon, aki enyhítette az elnyomást és lehetővé tette a gazdaság normális fejlődését. 1989-ben a demokráciát követelő kínaiak tüntetését a hatalom brutális módon verte le. 1989 után, Jiang Zemin, majd Hu Jintao uralkodása alatt az ország gazdasága szédületes fejlődésnek indult, sokat javultak a zemberek életkörülményei; de azért Kína mindmáig gyilkos diktatúra maradt.

Kína ma az "egy ország, két rendszer" elvét követi. Tajvan a gyakorlatban önálló állam (Kínai Köztársaság), függetlenségüket azonban sohasem kiáltották ki; a fenti táblázat Tajvan adatait nem tartalmazza. Hongkong és Macau megtarthatta a britektől, illetve a portugáloktól átvett demokratikus rendszerét, míg az ország többi részén megmaradt a Kínai Kommunista Pát egyeduralma. Kína igényt formál az indiai Arunachal Pradesh állam egy részére; egyes, kínai fennhatóság alatt álló himalájai területeket viszont India követel magának.

Napjainkban évi 50 millió turista keresi fel Kínát. Az ország rendkívül változatos látnivalókat kínál. Itt van a Föld legmagasabb csúcsa, a buddhisták szent hegyei, Yunnan karsztvidéke, a Yangtse szurdokai. Kulturális emlékei között nyilván a Nagy Fal áll az élen — amely azért a világűrből nem látható szabad szemmel —, ezt követi a pekingi Tiltott Város, a xi'ani agyaghadsereg, Tibet lámakolostorai, a modern Kína észveszejtő felhőkarcolói. Állatai közül a fennmaradásáért küzdő pandamackó világszerte a természetvédelem jelképe lett.

Webáruházunk ajánlata a Kínába utazóknak: Webáruházunk eladási listáján Kína a 22. helyen áll.