Espolarte -
Utazás -
Kína
Kína
Kínai Népköztársaság
 |
Hivatalos név: | Kínai
Népköztársaság Kínaiul: Zhonghua Renmin Gongheguo |
Terület: | 9.598.086 km² |
Lakosság: | 1,35 milliárd fő |
Legmagasabb hegy: | Mount Everest (Zhumulangma Feng, 8848 m) |
Legfontosabb folyók: | Jangce (Chang Jiang),
Sárga-folyó (Huang He), Xi Jiang |
Államforma: | szocialista népköztársaság |
Államfő: | Xi Jinping (2012-től) |
Főváros: | Peking (Beijing) |
Közigazgatási beosztás: | 22 tartomány (seng),
5 autonóm terület (zizhiqu), 4 városi körzet (shi), 2
különleges igazgatású körzet |
Hivatalos nyelv: | kínai; Hongkongban az angol, Macaun a
portugál, a nemzetiségek lakta területeken a kantoni, a koreai, a
mongol, a tibeti, az ujgur, a zhuang is hivatalos |
Népek: | kínai (han) 92%, egyéb 8% |
Vallások: | buddhista 41%, konfuciánus, taoista 33%,
keresztény 1%, muszlim 1%, egyéb és vallástalan 24% |
|
Kína Földünk harmadik legnagyobb területű, egyben legnépesebb
országa. Nyugati részén az eurázsiai hegységrendszerhez tartozó
magashegységek emelkednek: bolygónk legmagasabb hegysége, a Himalája, a szintén
8000 m fölé nyúló Karakorum, a 7000 m-nél magasabb Pamír, Kunlun és
Tianshan, valamint a Qilian-hegység, a Tarbagataj, az Altaj. A hegyláncok medencéket
zárnak közre, köztük a 4000-5000 m átlagmagasságú
Tibeti-magasföldet, valamint a száraz, sivatagos Tarim-, Qajdam- és
Dzsungáriai-medencét. E medencék keleti folytatása a
Belső-mongóliai-fennsík. Közép-Kína nagy tájegységei a
Lösz-fennsík, a Sichuani-medence és a merész karsztformáiról híres
Yunnan—Guizhoui-karsztvidék. Kelet-Kínában két hatalmas, sűrűn lakott
síkság terül el. Az ország délkeleti részét a
változatos felszínű, 2000 m magas Dél-kínai-hegyvidék foglalja el. Kína
partvidékének két nagyobb szigete Tajvan és Hainan.
 |
Kína Földünk egyik legrégebbi civilizációja: írott
történelme több mint 4000 évre nyúlik vissza. Legrégebbi, név szerint
ismert uralkodócsaládja a Xia dinasztia (Kr.e. 21.—16. század), akiknek hatalma a
Sárga-folyó völgyére terjedt ki. Őket a Shang-dinasztia (Kr.e. 16.—10. század)
követte. A Zhou-dinasztia (Kr.e. 10.—3. század) idején az uralkodó hatalma csak
névleges volt, Kína apró államok százaira esett szét. Kr.e. 221-ben
Qin Shi Huang valamennyi államocskát meghódítva Kína első
császárává koronáztatta magát. Ő építtette az első
kínai falat. Kr.e. 202 és Kr.u. 220 között a Han-dinasztia uralkodott a birodalomban. A 3.
században a birodalom három, majd még több részre esett szét. Az 5.—6.
században Észak-Kínát különféle nomád népek
foglalták el. 589-ben a Sui-dinasztia egyesítte a birodalmat; őket a Tang-dinasztia követte.
907-ben a birodalom ismét szétesett. 960-ban a Song-dinasztia egyesítette az ország
nagyobb részét. A 13. században egész Kínát
meghódították a mongolok (Yuan-dinasztia). 1368-ban a Ming-dinasztia jutott hatalomra; ők
tették Pekinget a birodalom fővárosává. 1644-ben a mandzsuk (Qing-dinasztia)
foglalták el a birodalmat. 1840-től az európai hatalmak és Japán több
háborút vívtak Kína ellen; Kína elvesztette Hongkongot és Tajvant.
1911-ben a Sun Yat-sen vezette Guomindang mozgalom felkelése megdöntötte a
császárságot. 1927-ben polgárháború tört ki a kommunisták
és a Guomindang hívei között. 1931-ben Japán megszállta
Mandzsúriát, majd 1937-től Kelet-Kína nagy részét; az ország a
második világháború egyik hadszíntere lett. 1945-ben, a japánok
kiűzése után újrakezdődött a polgárháború, amely azzal ért
véget, hogy a kommunisták elfoglalták Kína szárazföldi
részét, míg Tajvan a Guomindang kezén maradt. A kommunista vezér, Mao Ce-tung
teljes diktatúrát vezetett be. Meghirdette a "nagy ugrás", az erőltetett
iparosítás politikáját, melynek következtében kínaiak
tízmilliói haltak éhen; később a kulturális forradalmat, amikor Kína
felbecsülhetetlen kulturális értékeinek jelentős részét
elpusztították. Őt 1976-ban Teng Hsziao-ping követte a diktátori trónon, aki
enyhítette az elnyomást és lehetővé tette a gazdaság normális
fejlődését. 1989-ben a demokráciát követelő kínaiak
tüntetését a hatalom brutális módon verte le. 1989 után, Jiang Zemin, majd
Hu Jintao uralkodása alatt az ország gazdasága szédületes fejlődésnek
indult, sokat javultak a zemberek életkörülményei; de azért Kína
mindmáig gyilkos diktatúra maradt.
Kína ma az "egy ország, két rendszer" elvét
követi. Tajvan a gyakorlatban önálló állam
(Kínai Köztársaság), függetlenségüket azonban
sohasem kiáltották ki; a fenti
táblázat Tajvan adatait nem tartalmazza. Hongkong és Macau megtarthatta a britektől, illetve
a portugáloktól átvett
demokratikus rendszerét, míg az ország többi részén megmaradt a
Kínai Kommunista Pát egyeduralma. Kína igényt formál az indiai Arunachal
Pradesh állam egy részére; egyes, kínai fennhatóság alatt
álló himalájai területeket viszont India követel magának.
Napjainkban évi 50 millió turista keresi fel Kínát. Az
ország rendkívül változatos látnivalókat kínál. Itt van a
Föld legmagasabb csúcsa, a buddhisták szent hegyei, Yunnan karsztvidéke, a Yangtse
szurdokai. Kulturális emlékei között nyilván a Nagy Fal áll az élen
— amely azért a világűrből nem látható szabad szemmel —, ezt követi a
pekingi Tiltott Város, a xi'ani agyaghadsereg, Tibet lámakolostorai, a modern Kína
észveszejtő felhőkarcolói. Állatai közül
a fennmaradásáért küzdő pandamackó világszerte a
természetvédelem jelképe lett.
Webáruházunk ajánlata a
Kínába utazóknak:
Webáruházunk eladási listáján Kína a 22. helyen áll.