Espolarte - Utazás - Koreai Köztársaság

Koreai Köztársaság

Hivatalos név:Koreai Köztársaság
Koreai nyelven: Daehan-minguk
Terület:100.210 km²
Lakosság:50 millió fő
Legmagasabb hegy:Hallasan (1950 m)
Legfontosabb folyó:Han
Államforma:elnöki köztársaság
Főváros:Szöul (Seoul)
Közigazgatási beosztás:8 tartomány, 1 autonóm tartomány, 6 tartományi jogú város és a főváros
Hivatalos nyelv:koreai
Népek:koreai
Vallások:vallástalan 49%, keresztény 26%, buddhista 23%, egyéb 2%
Részletesebb adatok

A Koreai Köztársaság a Koreai-félsziget déli felét foglalja el. Legnagyobb része hegyvidék és dombvidék. Fő hegyvonulatai az ország keleti részén húzódó Thebek- (Taebaek) hegység (1708 m), valamint az ebből kiágazó Szobek- (Sobaek) hegység (1915 m). Keleti partvidéke tagolatlan, nyugati és déli partjait viszont számtalan sziget és öböl tagolja. A legnagyobb sziget Csedzsu (Jeju); itt emelkedik az ország legmagasabb hegye, a vulkanikus Halla-szan (1950 m).

A Koreai-félsziget az őskőkor óta lakott. A legendák szerint az első koreai állam Ó-Csoszon (Gojoseon) volt, amelyet egy Tangun nevű félisten alapított Kr. e. 2333-ban. Ez a birodalom a Kr. e. 3. századra sok kis államra esett szét. A Kr. e. 1. századtól három királyság alakult ki a félszigeten: Kogurjo (Goguryeo), Pekcse (Baekje) és Szilla (Silla). Kogurjo mélyen benyúlt a mai Kína területébe is. Vetélkedésükből végül Szilla került ki győztesen, amely 668-ban a félsziget legnagyobb részét egyesítette. A 9. században Szilla hatalma meggyengült, és ismét három koreai állam jött létre. A 10. században a Korjo (Goryeo) birodalomnak ismét sikerült egyesítenie a félszigetet; innen ered a Korea név is. 1392-ben egy Ji Szong-gje nevű hadvezér magához ragadta a hatalmat, és megalapította a Csoszon- (Joseon-) dinasztiát. Utódai, bár többször kellett a japánok, a mandzsuk, később az európaiak támadásait visszaverniük, egészen a 20. századig uralmon maradtak. 1910-ben Japán megszállta Koreát. 1945-ben Korea északi részét a Szovjetunió, déli részét az Egyesült Államok szállta meg. 1948-ban északon megalakult a kommunista Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, délen pedig a Koreai Köztársaság. 1950—1953 között háború dúlt a két Korea között. Fennállásának első évtizedeiben Dél-Korea elég barátságtalan ország volt (bár messze nem annyira, mint Észak): a diktatúra és az anarchia időszakai váltakoztak, 1960-ban és 1980-ban a hatalmon levők tömeggyilkosság árán védték meg pozíciójukat, 1961-ben pedig katonák vették át a hatalmat. Ennek ellenére az ország az 1960-as évektől gyors gazdasági fejlődésnek indult. 1987-ben, a Hatodik Köztársaság kikiáltásával, Dél-Korea végül elindult a demokrácia útján. Észak-Korea katonailag rendszeresen provokálja Dél-Koreát, súlyos feszültséget teremtve a térségben.


A Seokguram-barlangtemplom Kjondzsuban

A Koreai Köztársaságot ma még kevés európai turista keresi fel, pedig biztonságos és könnyen bejárható ország. Szöul és Puszan műemlékei és modern városnegyedei, az ősi civilizációk emlékei, a Thebek-hegylánc vad csúcsai, a koreai konyhaművészet remekei sok érdekes élményt tartogatnak az idelátogató számára.

Képek a Koreai KöztársaságrólSzöulPuszanKjondzsu (Gyeongju)Koreai vacsora


Webáruházunk ajánlata a Koreai Köztársaságba utazóknak: Webáruházunk eladási listáján a Koreai Köztársaság a 40. helyen áll.