Espolarte - Utazás - Magyarország - Esztergom

Esztergom

Képek Esztergomról

Esztergom (30.000 lakos; szlovákul Ostrihom, németül Gran) hangulatos, történelmi és művészeti emlékekben gazdag kisváros a Duna-kanyarban, Budapesttől 48 km-re északnyugatra. Érseki székhely, a római katolikus egyház magyarországi központja.

Esztergom látképe Párkány felől

Történet

Esztergom már a római hódítás előtt lakott hely volt. A 10. században Géza fejedelem ide helyezte székhelyét. Itt született Szent István király, és itt is koronázták meg. 1001-ben ő alapította meg az esztergomi érsekséget. A 13. századig Esztergom maradt a magyar főváros; akkor IV. Béla Budára költöztette a királyi udvart. A 15.-16. században Esztergom a magyarországi reneszánsz kultúra központja volt. A török hódítás azután véget vetett a város virágkorának: 1530-ban az érsekség kénytelen volt Nagyszombatra költözni, 1543-ban pedig Esztergom török kézre került. A következő másfél évszázadban Esztergom több ostromot is megélt (az 1594-es ostrom során halt meg Balassi Bálint költő), de csak 1683-ban sikerült végleg visszafoglalni.

A középkori Esztergom a török időkben elpusztult. 1683 után helyén négy település jött létre: Esztergom, Víziváros, Szentgyörgymező, Szenttamás. 1820-ban visszaköltözött az érsekség; 1856-ra felépült az új székesegyház, Magyarország legnagyobb temploma. 1895-ben egyesült a négy település. A trianoni szerződéssel Esztergom határváros lett. A szocializmus évtizedeiben a város jelentősége csökkent. Megyeszékhelyi szerepét elveszítette, 1950-től Komárom (1990-től Komárom-Esztergom) megye része. Mindszenty József esztergomi érseket 1948-ban börtönbe vetették, és az érseki szék 1973-ig de facto betöltetlen volt. A rendszerváltás után Esztergom lett az Alkotmánybíróság székhelye.

Látnivalók

Mivel az újkori Esztergom több település egyesülésével jött létre, látnivalói viszonylag nagy területen szóródnak. A barokk belvárostól északra áll a Várhegy, tetején a várral és a székesegyházzal; a Várhegy és a Duna között húzódik a Víziváros; a belvárostól keletre emelkedik a Szent Tamás-hegy.

Várhegy

Főszékesegyház. A basilica minor címet is viselő székesegyház az ország legnagyobb temploma, Esztergom leglátványosabb épülete, 1822—1856 között épült a középkori Szent Adalbert-templom helyén. Dísztelen, egységes klasszicista stílusú épület. Építészei Kühnel Pál, Packh János és Hild József voltak. Hossza 118 m, belső magassága 72 m, teljes magassága az altemplom padlójától a kupola gömbjéig 100 m, a harangtornyok magassága 57 m. A 13 m magas oltárképet az itáliai Michelangelo Grigoletti készítette; ez állítólag a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A korábbi templom egyik oldalkápolnáját, az 1506—1511 között épült reneszánsz Bakócz-kápolnát, beépítették a jelenlegi székesegyházba, és ma is megcsodálható. Az altemplomban van az esztergomi érsekek sírhelye. A bazilika kincstárában 1200 műkincset őriznek, köztük középkori miseruhákat, Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, a 13. századi eskükeresztet, amelyre a királyok koronázáskor esküt tettek, Árpád-házi szentjeink ereklyéit. — Szent István tér 1. Nyitvatartás: márciusban 8—17 h, áprilistól októberig 8—18 h, novembertől februárig 8—16 h. Altemplom: márciustól októberig 9h—16.30, novembertől februárig 10h—14.45. Kupola és harangtorony: áprilistől októberig 9h—16.30. Kincstár: márciustól októberig 9h—16.30; novembertől februáig keddtől péntekig 11h—15.30, szombaton és vasárnap 10h—15.30, hétfőn zárva. Belépődíj: altemplom 150 Ft, kupola 250 Ft, harangtorony 200 Ft; kincstár 600 Ft, diákoknak 300 Ft; a székesegyházba nincs belépődíj.A székesegyház honlapja

Vár. Az Árpád-kori királyi palota a török időkben tönkrement, romjait betemették, és évszázadokra gyakorlatilag feledésbe merült. Az 1930-as években feltárták, és részben helyreállították. Román, gótikus és reneszánsz részleteket, 12. századi helyiségeket, 15. századi freskókat őriz. — Szent István tér 1. Nyitvatartás: áprilistől októberig 10—18 h; novembertől márciusig 10—16 h; hétfőn zárva. Belépődíj 800 Ft.A vármúzeum honlapja

Víziváros

Keresztény Múzeum. Magyarország legjelentősebb egyházi gyűjteményét a Vízivárosban, az 1881—1882-ben épült prímási palotában rendezték be. Középkori, reneszánsz és barokk, itáliai és németalföldi festményeket, szobrokat, falikárpitokat, ötvösműveket mutat be. Könyvtárában 35 középkori kódexet őriznek. — Mindszenty tér 2. — Belépődíj 600 Ft, diákoknak 300 Ft.A múzeum honlapja

Vízivárosi plébániatemplom. Barokk, 1728—1738 között épült; két tornya 1788-ból való. 1820—1856 között, amíg a mai bazilika fel nem épült, ezt a templomot használták székesegyházként.

A vízivárosi plébániatemplom

Balassa Bálint Múzeum. Esztergom helytörténeti múzeumát 1894-ben alapították. Állandó kiállítása a középkori Esztergom régészeti és írott emlékeit mutatja be. — Pázmány Péter u. 13. Nyitvatartás: 9—17 h, hétfőn zárva. Belépődíj 100 Ft, diákoknak 50 Ft.A múzeum honlapja

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi . A középkori városfal egyik bástyáját a törökök 1605 és 1663 között dzsámivá építették át. A török kiűzése után az épület magtár, majd lakóház lett. 2007-ben helyreállították, minaretje egyelőre csonkán áll.

Mária Valéria híd . A Duna fölött átívelő, Esztergomot a szomszédos Párkánnyal összekötő ötnyílású hidat eredetileg 1895-ben avatták fel. Névadója Mária Valéria (1868—1924) osztrák főhercegnő, Ferenc József császár leánya volt. 1919-ben a szlovákok lerombolták a híd egy részét. 1927-ben nyílt meg ismét az akkor már Magyarországot és Csehszlovákiát összekötő híd. 1944-ben a németek felrobbantották a három középső ívet. Az újjáépítést a két szocialista állam évtizedekig halogatta; csak a rendszerváltás után, 2001-ben készült el újból a híd. Az esztergomi hídfőnél épült egykori vámházban a híd történetét bemutató múzeumot rendeztek be.

Belváros

Széchenyi tér. Esztergom főtere, szép 18.-19. századi polgárházakkal. Itt áll a 17. századi eredetű városháza.

Belvárosi templom. Barokk, 1757—1762 között épült. Oltárképe Vaszary János műve.

Szent Anna-templom. Furcsa, kör alaprajzú, kupolás, klasszicista templom. 1828 és 1831 között építette Packh János, a bazilika építésze. Rudnay Sándor érsek a bazilika kicsinyített mását kívánta felépíttetni; mivel azonban a székesegyház tervei később sokat változtak, ma a Szent Anna-templom csak a bazilika karikatúrájának tekinthető.

A Szent Anna-templom

Szenttamás

Duna Múzeum. Kiállításai a vízzel, a dunai hajózás, a folyószabályozás, az árvízvédelem, a vízellátás történetével foglalkoznak. A múzeumot az 1730-as években épült barokk Káptalan-házban rendezték be. — Kölcsey u. 2. Nyitvatartás: májustól októberig 9—17 h, novembertől áprilisig 10—16 h.A múzeum honlapja

Fájdalmas Szűz-kápolna . Szenttamás városrész fölött, a Szent Tamás-hegyen áll. 1823-ban épült klasszicista stílusban. Itt őrzik a mártírhalált halt canterbury érsek, Becket Szent Tamás egy ereklyéjét.

Előhegy

Babits Mihály Emlékház. Ezt a présházat 1924-ben vásárolta meg Babits Mihály költő (1883—1941), aki azután nyaranta rendszeresen itt időzött. Az emlékház a költő életével kapcsolatos tárgyakat őriz. — Babits Mihály u. 11. Nyitvatartás: májustól októberig 11—17 h, hétfőn zárva; novembertől áprilisig zárva. Belépődíj 100 Ft, diákoknak 50 Ft.

Pilisszentlélek

Pilisszentlélek részben szlovákok lakta falu Esztergom belvárosától 12 km-re délkeletre. Közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik.

Tájház. — Hunyadi János u. 42. Nyitvatartás: májustól októberig 11—15 h, hétfőn zárva; novembertől áprilisig zárva. Belépődíj 100 Ft, diákoknak 50 Ft.

Pálos kolostor romjai. A kolostor 1263—1287 között épült, s a török hódításig használták.


Ha Esztergomban élsz, és részletesebb ismertetést írnál a város és környéke nevezetességeiről, itt megteheted.

Név (nickname):
E-mail cím (nem kötelező):
Saját weboldal címe:
Hol jártál?
Tapasztalataid:
Köszönjük a hozzászólást!