Espolarte - Utazás - Magyarország - Miskolc

Miskolc

Miskolc (175.000 lakos) Magyarország harmadik legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapesttől 185 km-re keletre fekszik. Fontos ipari központ, egyetemi város, református püspöki székhely. Történelmi magja a Bükk hegység keleti lábánál, a Sajó folyó mellett épült; egyes városrészek mélyen benyúlik a Bükk belsejébe. Miskolc vendégeinek zömét nem annyira műemlékeinek, mint inkább természeti szépségeinek köszönheti.

Ha Miskolcra készülsz, feltétlenül szerezz be egy Miskolc térképet, és ha a város környékén akarsz túrázni, egy Bükk térképet is!

Történet

Miskolc alapításának idejét nem ismerjük, de 1200 körül már létezett. 1365-től mezőváros, 1405-től királyi város volt. 1596 és 1687 között a töröknek adózott, de ekkor is virágzó város maradt. 1724-től Borsod vármegye székhelye volt. A 18. században fejlett ipari várossá vált.

Miskolc ikervárosa volt a 7 km-rel nyugatabbra fekvő Diósgyőr. Ez a város első fénykorát a 14. században élte, amikor Nagy Lajos király a diósgyőri várat tette egyik székhelyévé. Később a város jelentősége fokozatosan csökkent. 1868-ban Diósgyőr határában épült fel az ország egyik legnagyobb vasgyára.

Miskolcot és Diósgyőrt 1945-ben egyesítették. Ekkor csatolták Miskolchoz Hejőcsabát, majd 1950-ben Hámort, Szirmát, Görömbölyt (és velük Lillafüredet és Tapolcát), végül 1981-ben Bükkszentlászlót. A szocializmus évtizedeiben Miskolc az ország második legnagyobb városa lett (1986-ban 210 ezer lakosa volt). A nehézipar visszaszorulásával Miskolc is hanyatlásnak indult, lakossága is visszaesett.

Miskolcon születtek többek között Dayka Gábor (1769—1796) költő, Demjén Ferenc (1946) énekes, Grósz Károly (1930—1996) kommunyista politikus, Laborfalvi Róza (1817—1886) színésznő, Mancs (1994—2006) mentőkutya, Rónai Sándor (1892—1965) kommunyista politikus, Andrei Şaguna (1809—1873) román politikus, Szabó Lőrinc (1900—1957) költő. Meg persze én is.

Látnivalók

A mai nagyváros több település egybeolvadásával jött létre, ezért látnivalói egymástól igen nagy távolságra találhatók. A belváros nevezetességein kívül feltétlen figyelmet édemelnek Tapolca fürdői (6 km-re délnyugatra), Diósgyőr vára, Lillafüred barlangjai (15 km-re nyugatra), valamint a Bükk kirándulóhelyei. A Miskolc nyugati határán épült üdülőhely, Bánkút, közúton 32 km-re van a belvárostól.

Belváros

Miskolc belvárosa a Szinva-völgy keleti kijáratánál, a vulkanikus Avas hegy tövében épült. Főútvonala a Széchenyi utca.

Avasi református templom. A belváros legrégebbi temploma az Avas északi lejtőjén áll. Háromhajós, gótikus csarnoktemplom, a 15. századból való. A reformáció idején a reformátusoké lett. 1544-ben a törökök felgyújtották, és csak egyszerűbb formában sikerült újjáépíteni. Különálló, reneszánsz harangtornya 1557-ből való, a fa toronysüveg 1685-ben épült. A temetőkertben van Szemere Bertalan (1812—1869) államférfi sírja.

Az avasi templom tornya

Evangélikus templom. Barokk, 1797-ben épült. Tornya 1864-ből való.

Miskolci Nemzeti Színház. 1823-ban Miskolcon épült fel a mai országterület első kőszínháza (a kolozsvári színház ennél is régebbi). Ez az első színház 1843-ban leégett, a jelenlegi épület 1857-ben lett kész. Napjainkban öt színpadon tartanak előadásokat. Az épületben működik egy színháztörténeti múzeum is. — Déryné u. 1.A színház honlapja

Kossuth utcai református templom. Barokk, 1786 és 1808 között épült. 68 méter magas tornya (Miskolcon a legmagasabb templomtorony) 1865-ből való. Ekkor készült nagyharangja, a 30 mázsás Eszter-harang is, amelyhez a következő legenda fűződik: Bató István gazdag miskolci kereskedő Eszter leányát egy gazdag férfihoz akarta hozzáadni, de a leány megszökött szegény kedvesével. Később összekülönbözött a legénnyel, és hazament apjához, ám az nem engedte be a házába. Eszter egész éjszaka az utcán ácsorgott a szakadó esőben, megfázott, tüdőgyulladást kapott és elpatkolt. Az apa az ő emlékére öntette Bécsújhelyen a harangot.

Zsinagóga. A megye egyetlen működő zsinagógája 1856 és 1863 között, neoromán stílusban épült.

Minorita templom. Nagyboldogasszony-templomnak is nevezik. Barokk, 1729 és 1734 között épült.

A minorita templom a Hősök terén

Görögkeleti templom. A 17.—18. században Miskolcra települt görögök temploma 1785 és 1806 közt épült copf stílusban; külső alakja a kor magyar templomait idézi. 16 m magas, Jézus életének 88 jelenetét ábrázoló ikonosztázát Jankovits Miklós egri fafaragó és Anton Kuchelmeister bécsi festő készítették 1791 és 1793 között. Kegyképét, a Kazányi Fekete Máriát, II. Katalin orosz cárnő adományozta a miskolci ortodoxoknak. A templom mellett ortodox egyházi múzeumot alakítottak ki. — Deák Ferenc tér 7.

Deszkatemplom. A belvárostól északra emelkedő, Tetemvár nevű dombon az évszázadok során egymás után több szerény fatemplom is állt, az első 1637-ben épült. 1938-ban erdélyi minták alapján láványos fatemplomot emeltek. Ez 1997-ben leégett, de eredeti alakjában újjáépítették; a református egyház használja.

Mindszenti templom. Neve nem az egykori esztergomi bíboros, hanem a középkorban Miskolc falai mellett állott Mindszent falu nevét őrzi. Barokk, 1728 és 1743 között épült, két tornya 1864-ből való.

Avas

A belvárostól délre emelkedő 234 m magas Avas északi, meredek oldalába több száz borpincét vájtak. A domb tetején az 1963-ban épült, 72 m magas TV-torony áll, teraszáról szép kilátás nyílik a városra. Az Avas déli lejtőire az 1970-es években hatalmas, zsúfolt lakótelep épült.

Csabai kapu

Miskolcnak valaha négy kapuja volt, a Csabai, a Zsolcai, a Szentpéteri és a Győri kapu. Ezeket már régen lebontották, de a kapukon kívül, a (Hejő)csaba, (Felső)zsolca, (Sajó)szentpéter és (Diós)győr felé vezető utak mentén kialakult városnegyedek ma is az egykori kapuk nevét viselik.

Herman Ottó Múzeum. Miskolc legnagyobb múzeumának most csak festészeti gyűjteménye látogatható, a helytörténeti, régészeti és ásványtani kiállításoknak helyet adó másik épület felújítás miatt zárva tart. A festészeti kiállítás többek között Mányoki Ádám, Barabás Miklós, id. Markó Károly, Madarász Viktor, Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Uitz Béla műveivel dicsekedhet. — Görgey út 28. Nyitvatartás: 10—18 h, hétfőn zárva. Belépődíj 600 Ft, diákoknak 300 Ft.A múzeum honlapja

Kós-ház. Az 1928-ban Kós Károly tervei szerint épült villában várostörténeti kiállítás működik. — Görgey út 32.

Miskolctapolca

Miskolctapolca termálfürdőiről nevezetes üdülőhely Miskolc központjától 6 km-re délnyugatra. Jelenleg csak a barlangfürdő látogatható, a szabadtéri melegvizes strand felújítás miatt zárva tart.

Barlangfürdő. A barlangban fakadó 29 °C-os termálvíz mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. A barlang belsejében kialakított medencéken kívül szabadtéri medencék is vannak. — Belépődíj: júniustól augusztusig 3 órára 2100 Ft, gyerekeknek 1400 Ft; szeptembertől májusig 4 órára 1900 Ft, gyerekeknek 1300 Ft.A fürdő honlapja

Diósgyőr

Diósgyőri vár. Miskolc leghíresebb műemléke a Szinva patak mellett, egy alacsony mészkőszirten áll. Helyén a 12. században földvár állt, majd IV. Béla kővárat építtetett. I. (Nagy) Lajos király Diósgyőrt egyik székhelyévé tette, és felépíttette a jelenleg is látható, négy saroktornyos, gótikus várat. Halála után a vár a mindenkori királyné birtoka lett. A 16. században katonai erősséggé alakították, ekkor épült az északkeleti torony melletti rondella is. A török kiűzése után egyik tornyát felrobbantották, ettől kezdve a vár romosan állt. A 20. század közepén részben helyreállították. Ma a rondellában és az épen maradt tornyokban múzeum működik, régészeti és vártörténeti kiállításokkal és történelmi panoptikummal. Az északnyugati torony tetejéről szép kilátás nyílik a Bükk vonulataira. A vár mellett álló házban lakot idős korában Déryné Széppataki Róza (1793—1872) színésznő. — Nyitvatartás: mindennap 9—17 h. Belépődíj 900 Ft, gyerekeknek 450 Ft.A vár honlapja (vigyázat, idegesítő zene)

Római katolikus templom. A középkori eredetű templomot 1752-ben barokk stílusban átépítették. Belsejében egy 15. századi, gótikus Madonna-szobor látható.

Vadaspark. Az 1983-ban lérehozott állatkert a vártól 3 km-re nyugatra található. Eredetileg a magyar állatvilág bemutatására alakult, de ma már egzotikus állatok is láthatók itt. Gerald Durrell (1925—1995) angol zoológus első köztéri szobrát itt állították fel. — Nyitvatartás: októbertől márciusig mindennap 9—16 h; márciustól szeptemberig hétköznap 9—18 h, hétvégén 9—19 h. Belépődíj 800 Ft, gyerekeknek 550 Ft.A vadaspark honlapja

Hámor

A Miskolc belvárosától 12 km-re nyugatra, a Szinva völgyében fekvő Hámor két részből áll (Alsó- és Felsőhámor). A völgynek ezt a szakaszát látványos mészkősziklák kísérik. Ezek egyike a Molnár-szikla: a mese szerint a gazdag vízimolnár lánya és a szegény molnárlegény, mivel nem lehettek egymáséi, a szikláról a mélybe ugrottak. Egy másik sziklán telente jégmászóversenyeket rendeznek. A Felsőhámor fölött, a völgy oldalában nyíló Szeleta-barlangban őskori kőeszközöket (szeletai kultúra) találtak.

Kohászati Múzeum. A 18. századi házban berendezett múzeumban az ókortól napjainkig követhetjük nyomon a vaskohászat fejlődését. — Nyitvatartás: 10—16 h, hétfőn zárva. Belépődíj 400 Ft, gyerekeknek 200 Ft.A múzeum honlapja

Lillafüred

Lillafüred kedvelt üdülőhely a Bükkben, a Szinva és a Garadna patakok összefolyásánál. Felsőhámorral összeépült. A Garadna vizét 1813-ban felduzzasztották, így jött létre a Lillafüred képét meghatározó Hámori-tó. Lillafüred Miskolcról kisvasúttal is elérhető.

Palotaszálló. Ez a német várkastélyokat utánzó palota 1927 és 1930 között, eleve szállodának épült. Építésekor a Szinva patak folyását elterelték, és 20 m magas vízesést alakítottak ki.

Anna-barlang. A vízesés mellett nyíló, édesvízi mészkőben kialakult Anna-barlang (Forrás-barlang, Petőfi-barlang) világszerte ritkaságnak számít. Kiépített barlang, vezetéssel, utcai ruhában látogatható. — Nyitvatartás: áprilistól októberig mindennap 9—17 h, októbertől áprilisig mindennap 9—15 h. Belépődíj 800 Ft, gyerekeknek 500 Ft.

Szent István-barlang. Triász mészkőben kialakult cseppkőbarlang. Kiépített barlang, vezetéssel, utcai ruhában látogatható. — Nyitvatartás: áprilistól októberig mindennap 9—17 h, októbertől áprilisig mindennap 9—15 h. Belépődíj 800 Ft, gyerekeknek 500 Ft.

Herman Ottó Emlékház. A Pele-háznak is nevezett tornácos lillafüredi házban lakott a sokoldalú tudós, Herman Ottó (1835—1914). Az emlékmúzeum a tudós életének emlékei mellett a Bükk élővilágát is bemutatja. — Erzsébet sétány 33. Nyitvatartás: májustól szeptemberig 10—18 h; októbertől áprilisig 10—16 h; hétfőn zárva. Belépődíj 400 Ft, diákoknak 200 Ft.

Újmassa

A Lillafüredtől északnyugatra, a Garadna patak völgyében fekvő, néhány házból álló település nevezetessége az egykori nagyolvasztó, közkeletű nevén az őskohó. A Bükk első kohóját a würzburgi születésű vasműves, Fazola Henrik építette 1770-ben a közeli Ómassán. A ma is látható és működőképes, faszéntüzelésű kohót fia, Frigyes nyitotta meg 1814-ben. Az őskohó melletti épületben berendezett Massa Múzeum a vasmű 1770 és 1870 közötti történetével foglalkozik. Ugyanitt egy korhűen helyreállított kovácsműhely is látható.

Szentlélek

A Lillafüredtől 12 km-re, a Bánkútra vezető út mellett fekvő üdülőhely építészeti nevezetessége az 1340 körül épült pálos kolostor romja. Szentlélekről gyalogosan könnyen elérhetők a Bükk északi peremének szép kilátást nyújtó "kövei": a Látó-kövek negyedóra alatt, az Örvény-kő (771 m), a Buzgó-kő, az Odvas-kő és a Cakó-kő egy órán belül.

Bánkút

Bánkút a Bükk-fennsíkon, 900 m magasságban kiépült üdülőhely, síközpont. Miskolccal jó minőségű műút köti össze; a város központjától 32, Lillafüredtől 18 km-re van. 6 sípályája van, összesen 800 m hosszban.

Bánkút a Bükk-fennsík nyugati felébe induló gyalogtúrák kezdőpontja. Gyalogosan félóra alatt elérhető a Bálvány (956 m), a Bükk második legmagasabb csúcsa, amelynek kilátótornyából a Bükkön kívül a Mátrára és a Magas-Tátrára is szép kilátás nyílik. Egy órán belül érhető el a lipicai méneséről híres Csipkéskút vagy a karsztos mélyedésekkel teli Nagy-mező. 2—3 órán belül elérhető az Istállóskő (959 m), a Bükk legmagasabb csúcsa; az Őserdő, ahol a 19. század eleje óta nem folyik erdőművelés; a fennsík déli peremének "kövei", az Őr-kő, a Pes-kő, a Cserepes-kő, a Tar-kő, a Három-kő.


Ha Miskolcon élsz, és részletesebb ismertetést írnál a város és környéke nevezetességeiről, itt megteheted.

Név (nickname):
E-mail cím (nem kötelező):
Saját weboldal címe:
Hol jártál?
Tapasztalataid:
Köszönjük a hozzászólást!