Espolarte - Utazás - Románia

Románia

Hivatalos név:Románia
Románul: România
Terület:238.391 km²
Lakosság:22 millió fő
Legmagasabb hegy:Moldoveanu (2543 m)
Legfontosabb folyók:Duna (Dunărea), Maros (Mureş)
Államforma:fél-elnöki köztársaság
Főváros:Bukarest (Bucureşti)
Közigazgatási beosztás:41 megye (judeţ) és a főváros
Hivatalos nyelv:román
Népek:román 89%, magyar 7%, cigány 2%, egyéb 2%
Vallások:ortodox 88%, római katolikus 5%, protestáns 5%, egyéb és vallástalan 2%
Részletesebb adatok

Keleti szomszédunk, Románia területén a hegyvidékek, a dombságok és az alföldek egyaránt jelen vannak. Domborzatának meghatározó eleme a Keleti- és a Déli-Kárpátok 2500 m-es magasságot elérő, magashegységi formákban gazdag, medencékkel tagolt vonulata. A Kárpátoktól északra és nyugatra fekszik Erdély; itt emelkedik az 1800 m magas Erdélyi-szigethegység, tőle keletre az alacsonyabb, dombvidéki jellegű Erdélyi-medence terül el, nyugatra pedig a Bánság és a Körös-vidék sík tájai már a magyar Alföld peremvidékéhez tartoznak. A Kárpátoktól keletre Moldva dombos tájai, délre Havasalföld részben sík, részben dombos vidékei fekszenek. A Fekete-tenger mellékén terül el Dobrudzsa; itt van a Duna hatalmas deltatorkolata is.

A mai Románia területén az ókorban géták és dákok éltek. A Kr.u. 2. század elején Traianus római császár legyőzte a dákokat, és Erdélyt és Havasalföld egy részét Dacia néven a Római Birodalomhoz csatolta. 271-ben a rómaiak feladták Daciát; ezután gótok, hunok, gepidák, avarok, majd szlávok laktak a területen. 900 körül a honfoglaló magyarok Erdélyt is elfoglalták, és ez a terület a kialakuló Magyar Királyság szerves része lett. Az újlatin nyelvű románok a 10. századtól vándoroltak be Havasalföldre és Moldvába, a 12. századtól pedig Erdélybe is. A 13. századtól Erdélyben nagy számban telepedtek le németek is. A 14. században jöttek létre a havasalföldi és moldvai román fejedelemségek. A 16. században mind Havasalföld és Moldva, mind a Magyar Királyságtól elszakadó Erdély a Török Birodalomnak adózó, de belső ügyeikben nagyrészt önálló hűbéres államok lettek. 1711-ben Erdély Magyarországgal együtt az osztrákok uralma alá került. A Kárpátokon túl egészen a 19. századig fennmaradt a török fennhatóság. 1878-ban alakult meg a független Románia. Az első világháborúban Románia az antant oldalán vett részt, s a békeszerződésekkel megszerezte Erdélyt, Besszarábiát (a mai Moldovát) és Dobrudzsát. 1939-ben Észak-Erdélyt Magyarországhoz, Besszarábiát a Szovjetunióhoz, Dél-Dobrudzsát Bulgáriához csatolták. A második világháborúban Románia a rossz oldalon vett részt; ennek ellenére az 1947-es béketárgyalásokon egész Erdélyt visszaszerezte. A háború után a kommunisták brutális diktatúrát vezettek be, amelytől a nép csak 1989-ben, fegyveres felkeléssel tudott megszabadulni. Ekkor Románia, eleinte bukdácsolva, elindult a demokrácia útján. 2004-ben bevették a NATO-ba, 2007-ben az Európai Unióba is.

Nagyszeben látképe

Erdély eleven magyar kultúrájával, néphagyományával, magyar történelmi emlékeivel a turisták kedvelt úticélja. Sok látogatót vonzanak alpesi jellegű magashegységei (Fogarasi-havasok, Retyezát), vadregényes erdőségei, látványos sziklaszorosai (Békás-szoros, Tordai-hasadék). Építészeti emlékei közül kiemelkedik Kolozsvár, Segesvár, Nagyszeben, Brassó történelmi belvárosa, a szászok erődített templomai, Gyulafehérvár középkori katedrálisa, Vajdahunyad, Törcsvár várai. A Kárpátokon túlra, a "régi" Romániába kevesebben merészkednek el, pedig ott is akadna látnivaló: gondoljunk Sinaia királyi kastélyára, Moldva ortodox kolostoraira vagy a Duna-delta madávilágára.

Képek TemesvárrólKépek Temes megyéről


Webáruházunk ajánlata a Romániába utazóknak: Webáruházunk eladási listáján Románia a 4. helyen áll.