Espolarte - Utazás - Szlovénia

Szlovénia

Szlovén Köztársaság

Hivatalos név:Szlovén Köztársaság
Szlovénül: Republika Slovenija
Terület:20.273 km²
Lakosság:2,1 millió f
Legmagasabb hegy:Triglav (2864 m)
Legfontosabb folyók:Dráva (Drava), Száva (Sava)
Államforma:parlamentáris köztársaság
Fváros:Ljubljana
Közigazgatási beosztás:211 község (obèina)
Hivatalos nyelv:szlovén; a kisebbségek lakta községekben a magyar és az olasz is
Népek:szlovén 83%, horvát 2%, szerb 2%, bosnyák 1%, egyéb és ismeretlen 12%
Vallások:római katolikus 58%, ortodox 2%, protestáns 1%, muszlim 2%, egyéb és ismeretlen 27%, vallástalan 10%
Részletes adatok

Szlovénia területének nagy része hegyvidék. Északon a Déli-Mészkő-Alpok vonulatai emelkednek: a látványos magashegységi formákban gazdag Júliai-Alpok (2864 m), Kamniki-Alpok és Karavankák, valamint az alacsonyabb, szelídebb Pohorje. Keleten, a magyar határ mellett alacsony dombságok találhatók. A déli országrészt a Dinári-hegyvidékhez tartozó Szlovén-Karszt mészkőplatói foglalják el. Az ország tengelyében a Száva tektonikus völgye húzódik. Szlovéniának 47 km hosszú tengerpartja van.

A Bledi-tó

A mai Szlovéniát az ókorban illír és kelta törzsek lakták. A rómaiak a Kr. e. 1. században foglalták el a területet. A Nyugat-Római Birodalom bukása után a keleti gótok, a longobádok és Bizánc vetélkedtek az uralomért. A szlávok betelepülése a 6. században indult meg. A 7. században az avarok hódították meg a területet, majd a frank birodalom része lett. A 10.-11. században jöttek létre a Német-római Birodalom alá rendelt hercegségek: Karintia, Stájerország, Krajna, Gorizia. A 14. századtól ezek a hercegségek a Habsburg-ház uralma alá kerültek. A 16.-17. században a mai Szlovénia déli részét számos török támadás érte, az északi rész pedig a Habsburgok és a Velencei Köztársaság közti háborúskodás színtere volt. A 18. században a térség viszonylagos békében élhetett. 1805 és 1813 között a nyugati rész Illír tartományok néven a napóleoni birodalom része volt. Az 1820-as években született meg a délszláv népek egyesítését célzó illír mozgalom. Az I. világháborúban a területen véres harcok folytak az osztrák-magyar és az olasz csapatok közt. A háborút lezáró békeszerződések nyomán Krajna, Dél-Stájerország, valamint Vas és Zala vármegye egy része a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia része lett, míg a nyugati rész Olaszországhoz került. A II. világháború alatt az északi országrészt Németország, a déli részt Olaszország szállta meg, míg a Mura-vidék visszakerült Magyarországhoz. Más jugoszláv területekhez hasonlóan itt is erőteljes ellenállási mozgalom bontakozott ki, és 1945-re sikerült felszabadítaniuk az országot. Szlovénia, kiegészülve az addig Olaszországhoz tartozó partvidékkel, a Tito vezetésével újjáalakult kommunista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. 1990-ben szabad választásokat tartottak. 1991-ben Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Ezt jugoszláv katonai beavatkozás követte, de néhány napos harc után sikerült az elszakadási folyamatot békés útra terelni. 2004-ben Szlovéniát felvették a NATO-ba és az Európai Unióba.

Délnyugati szomszédunk elsősorban olyan természeti szépségeivel vonz látogatókat, mint a Júliai-Alpok vad hegyvilága, Postojna és Škocjan cseppkőbarlangjai, a Soèa szurdokvölgye és a barátságos adriai tengerpart. Nincs azonban hiány szép városokban sem, ott a monarchiabeli hangulatú Ljubljana, az itáliai jellegű Piran, a középkori Kranj, Kamnik, Ptuj, a csodás fekvésű Bled. Látogasson el Ön is Szlovéniába.

Képek Szlovéniáról


Webáruházunk ajánlata a Szlovéniába utazóknak: Webáruházunk eladási listáján Szlovénia a 13. helyen áll.