Espolarte - Utazás - Amerikai Egyesült Államok

Amerikai Egyesült Államok

Hivatalos név:Amerikai Egyesült Államok
Angolul: United States of America
Terület:9.826.630 km²
Lakosság:305 millió fő (2001)
Legmagasabb hegy:Mount McKinley (6194 m)
Legfontosabb folyók:Mississippi, Missouri, Arkansas
Államforma:elnöki szövetségi köztársaság
Főváros:Washington, D. C.
Közigazgatási beosztás:50 szövetségi állam (state) és 1 szövetségi kerület (District of Columbia)
Hivatalos nyelv:nincs; az angolt általánosan használják
Népek:fehér 66%, latin-amerikai 15%, fekete 13%, ázsiai 4%, indián 1%, egyéb 1%
Vallások:protestáns 54%, római katolikus 26%, egyéb 5%, vallástalan 15%
Részletes adatok

Az Amerikai Egyesült Államok a Föld harmadik vagy negyedik legnagyobb területű, egyben a harmadik legnépesebb országa. Természeti képe nagyon változatos. Keleti részén az Appalache-hegység 3000 km hosszú, 2037 m magasságot elérő hegyláncolata húzódik. A hegylánc keleti oldalán a 200 km-t elérő szélességű Parti-síkság húzódik. Itt vannak a keleti part hatalmas városai, de ide tartozik a Floridai-félsziget is. Az Appalache-hegységtől nyugatra a hatalmas kiterjedésű Központi-síkságok terülnek el. E térség vizeit gyűjti össze Földünk egyik leghosszabb folyója, a Mississippi. A síkvidék északi részén a pleisztocén eljegesedés öt hatalmas (Nagy-tavak) és számtalan apró tómedencét alakított ki. Az ország nyugati harmadát a Kordillerák foglalja el: ennek részei a Sziklás hegység (Mt. Elbert 4399 m), a Csendes-óceán partjai mentén a Pacifikus-hegység (Mt. Whitney 4418 m), valamint a két hegyláncolat között elterülő fennsíkok, medencék sora. Az Amerikai Egyesült Államok teljes jogú tagállama az Észak-Amerika északnyugati részén fekvő Alaszka, valamint a Csendes-óceán középső részén elhelyezkedő Hawaii. Alaszka domborzatát két párhuzamos hegylánc határozza meg: északon a Sziklás-hegység folytatásának tekinthető Brooks-hegység, délen a Pacifikus-hegység folytatásaként az Alaszkai-hegység. Utóbbiban van az ország legmagasabb hegye, a Mt. McKinley (6194 m). Az Alaszkai-hegység nyugaton az Aleut-szigetek vulkanikus szigetívében folytatódik. Hawaii ugyancsak egy vulkanikus szigetív, legnagyobb szigetén ma is működő vulkánokkal.

Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozik két társult állam: az Északi-Mariana-szigetek és Puerto Rico; hét tengerentúli terület: az Amerikai Csendes-óceáni-szigetek, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, Guam, a Midway-szigetek, a Navassa-sziget és a Wake-sziget; valamint a Guantanamói-öböl, mint bérelt haditengerészeti bázis.

Az amerikai őslakosok Kr. e. 40.000 és 10.000 között Ázsiából, az akkor száraz lábbal átjárható Bering-szoroson át vándoroltak be a kontinensre, majd az évezredek során változatos vadászó és földművelő kultúrákat hoztak létre. Az első európai utazó, aki a mai ország területére eljutott, valószínűleg Giovanni Caboto volt 1497-ben. A 16. században spanyolok, a 17. században britek, franciák, hollandok, svédek alapítottak településeket. A 17. század végére a keleti part a spanyol Florida kivételével brit kézre került. 1763-ra a britek a Nagy-tavak és a Mississippi mentén megtelepedett franciákat is kiszorították. 1775-ben 13 brit gyarmat függetlenségi háborúba kezdett Nagy-Britannia ellen; 1776-ban kikiáltották az Amerikai Egyesült Államokat. 1783-ban békét kötöttek Nagy-Britanniával; az ország ekkor nyugaton a Mississippiig terjedt. 1789-ben elfogadták az ország mindmáig hatályban lévő alkotmányát, és megválasztották az első elnököt, George Washingtont. A 19. században az Amerikai Egyesült Államok tovább terjeszkedett nyugat felé. 1803-ban Franciaországtól megvásárolta a Közép-Nyugat hatalmas területeit, 1819-ben megszerezte Floridát a spanyoloktól, 1846-ban pedig Angliától megvásárolta a mai Idaho, Washington és Oregon államokat. 1845-ben bekebelezte Texast. 1846 és 1848 között háborút vívott Mexikóval, melynek során megszerezte a mai Kaliforniát, Nevadát, Arizonát, Új-Mexikót, Utahot. Közben véres háborúkat vívtak az indián őslakosság ellen is. 1861-ben 11 déli állam kilépett az unióból, s létrehozta a maga Konföderációját; véres polgárháború tört ki az északi és a déli államok között, mely 1865-ben az északiak győzelmével ért véget. Ez vetett véget a feketék rabszolgaként való foglalkoztatásának is. 1867-ben az Amerikai Egyesült Államok megvette Alaszkát Oroszországból, majd 1898-ban a spanyolokkal vívott háborúban megszerezte Hawaiit és Puerto Ricót. Az I. világháborúba 1917-ben az antant oldalán lépett be, és a győztesek közé került. 1941-ben a Hawaiit ért japán támadás nyomán belépett a II. világháborúba. 1945-ben atombombát állított elő, amelyet be is vetett a japánok ellen. A háborút követő évtizedekben a világpolitikát az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közötti szembenállás (hidegháború) határozta meg; ez szerencsére nem vezetett valódi háborúhoz, de az Amerikai Egyesült Államok több háborút vívott Koreában, Vietnamban, majd a Közel-Keleten. A hidegháború lezárása óta az Amerikai Egyesült Államok a világ első számú gazdasági, politikai és gazdasági hatalma, fejlett liberális demokrácia.

New York esti kivilágításban. GNU szabad felhasználású

Az Amerikai Egyesült Államok változatos látnivalókkal várja az utazókat. Sokrétű természeti látványosságai közt megtalálhatók a hóborította magashegységek, az áthatolhatatlan fenyőerdők, a vadregényes fjordok, a vulkánok, a sivatagok, a szurdokvölgyek. Sok látogatót vonzanak gazdag kultúrájú városai, múzeumai, modern építészete is. Aki felhőtlen szórakozásra vágyik és pénze is van hozzá, felkeresheti a floridai Disneyworldöt vagy Las Vegas kaszinóit; a tengerparti üdülésre vágyóknak ott vannak Florida, Kalifornia, Hawaii fürdőhelyei.

Északnyugati kardszárnyú delfinekLuna delfin története

Képek régi amerikai gépkocsikról: Chevrolet - Ford


Webáruházunk ajánlata az Amerikai Egyesült Államokba utazóknak: Webáruházunk eladási listáján az Amerikai Egyesült Államok a 18. helyen áll.